2009. június 27., szombat

Senior lettem :)

Végre senior lettem egy táborban, Velencén. Nagyon jó volt ez a hétvége, és sok ismerős és akkor még nem ismerős arccal együtt töltöttük. Sokan voltunk. És sokan lettünk seniorok. Mi leszünk azok, akik az idei gólyatáborban legközvetlenebb kapcsolatban leszünk a gólyákkal. Már várom. Nem tudom milyen lesz. Tudom, hogy gólyaként nagyon jó volt, viszont már érzem belül, hogy ez jobb lesz. És már a feelinget is kitaláltuk. Indiános. Egész sok mindent ki lehet belőle hozni, szóval hajrá gólyák. Mi felkészülten várunk titeket.

2009. június 8., hétfő

BME-VIK Gólyatábor 2008

Sok ismerősöm már izgatottan várja, hogy kiderüljön, jövőre ő is BME-VIK-es gólya lesz-e. Annyit kérdezősködtek, hogy inkább cikket írok az élményeimről, és csak a linket küldhessem el nekik a gólyatáborról.

Ave kollégák!

Ez volt a gólyatábori meghívó megszólítása. Ave! Eleinte megijedtem tőle, hogy mi a francért ugratnak minket. Akkor még teljesen magányosan és megszeppenve kezdtem el olvasni a szobámban a meghívó sorait. Nem értettem, miért kell magunkkal vinni sisakot, pajzsot és dárdát, de azért engedelmeskedtem a senioroknak(ők a gólyatábor nálunk idősebb rendezői), mi van ha nem engednek be. És milyen jól tettem.

Kis félelemmel indultam el otthonról, mit fogok én ott csinálni egyedül, ráadásul annyi fiú között. De aztán az állomáson és a vonaton egyből kiszúrtuk egymást, és nagyszerű témaindító volt. Te is a BME-VIK gólyatáborba jössz?

A vonat indulása előtt pár perccel már egész nagy tömeg sisakos, lándzsás várta a vonatot, mondani sem kell furcsán néztek ránk az emberek. Csoda, hogy a biztonságiak nem tereltek ki minket.

Vonatúton már én is egy négyes csapatban beszélgettem, ki honnan jött, mit szeret, hobbik, persze mindezt egy jó hűs sör mellett. Vagyis több mellett. Mire odaértünk, teljesen feloldódtam, és jól éreztem magam.

Az állomáson a seniorok vártak, és lekísértek minket a táborba. A fiúk kedvesek voltak, és vitték a cuccaimat, hiszen úgyis kevés a lány. Majdnem megint elkezdtem aggódni ezen, amikor észrevettem, hogy tényleg mennyi fiú van itt, de aztán pár órával később megoldódott.

Kipakolás után levittek a tóhoz (nagyon szép az a tó), és csodák csodájára ott voltak az ELTE-s lányok. Kicsit fellégeztem, hogy nem mindenki arra az 50 lányra akar nyomulni majd. Innentől ugyanúgy telt szinte minden nap. Reggeli józanodás a parton, napozás, fürdés, ebéd, még egy kis chill out, aki akart elmehetett túrázni is, majd este buli.

Hát ebből állt a BME-VIK 2008 gólyatáborom.

Utólag belegondoltam, hogy én meg majdnem nem mentem el... Kár lett volna.

És jut eszembe: Játszani öröm!!! :)

egy leendő másodéves hallgató